Ezt sem fogod érteni. Irodalmi, életrajzi háttér kell.
Hé Paraszt!
Vitéz, itt a véged.
A véged, mely
talán egy szó.
Előtte csupa jó,
s aztán az üresség.
Gondold meg újra,
mit vésel a papírra,
ha mégsem tennéd,
keress egy új virágot.
Nem kell menned
másik galaxysba,
elég ha nem töröd fejed.
Ébredj fel, igaz ez nem álom.
Ez a lehetetlen valóság.
Mely néha fáj.
2010. január 30., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése