Hibát kizárva?
Eclogát csak hetven év múlva írok.
De addig megpróbálom megkeresni
az öntözésemre vágyó fát.
Vannak képzeteim róla, hogy milyen
színű lesz, de lehet ezt csak a hiány szüli.
Pazarlom időm, mert nekem A fa kell,
melynek árnyéka nyáron a hűvöst árasztja.
A sok elfecsérelt idő alatt nem nézem
órám, pedig az idő nem áll, ő siet, csak siet.
Míg a gyümölcsösben lépkedek, a fákat
csak távolról szemlélem, keresem magát a tökélyt.
A sok keresgélés közben nem veszem észre
az ágról elrepülő gyönyörű pillangót.
Ő elrepült messze, lilafényt kikerülve,
messze, messze egy siralmas kertbe.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése