2010. február 12., péntek

Szevaszcse ?

Feladom azt az álmot, nem ér annyit
hogy egész napokat álmodjak.
Új ciklusban fogok írni, de remélem
hogy fogok ihletet így is kapni.
Kivágom a fát, eltemetem a földbe,
de előtte meggyújtom, hadd égjen örökre.
Igaz, lilafényét levakarom, s elrakom
az agyamba, egy jó helyre.
De ha nem fog menni, úgy fog
folytatódni, ahogyan előtte volt,
igaz, az sem fog menni, magam
gyötröm ,nem hogy ellazulnék
s élvezném az életem.

Egyszer felébred mindenki,
s elkezdi élni érdekes életét,
amely boldogsággal aranyozza
be teste minden pontját.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése