paradoxalterego

Ismét folytatás


A vadász 5

A nő és a férfi amint kiléptek a faluból Genjury megállt s azt mondta Huntorónak:
- Figyelj Huntoró, amit mondok azt csináld, ne kérdezz, csak csináld, ez a lényeg. Sok olyan lény van odakint, amiről álmodni sem mersz. De ha valamit mintha előrelátnál, akkor szólj mindenképpen, vagy ha valami furcsát észlelnél magadon, valami változást. Oké?
- Oké, ha valami furcsa szólok, és azt csinálom amit te mondasz, stimm. – mondta a vadász, és útra keltek az erdőbe a lánnyal. Elég sokat mentek, közbe-közbe a lány olykor megállt, mutatott a férfinak egy-két dolgot. Mesélt neki az egész szervezetről amibe ő is be fog kerülni. Mesélt az ő gyermekkori életéről, hogy hogyan élt mielőtt kiderült, hogy ő is más. Egyszer csak egy tisztásra értek, és Genjury a szája elé tette az ujját, csendet jelezve a férfinak.
- Figyelj, itt előttünk van egy ILIP, az egy fenevad, de ha megszelídíted, akkor az azt jelenti, hogy ad egy tojást az övéi közül, mivel madár. De az a tojás varázserejű, ha elviszed a halandók közé, bárkit meggyógyíthatsz, feltámaszthatsz vele. De amikor neked adja a tojást te add vissza neki, ezzel jelezve, hogy lekötelezett, s ezután bármi gondod, bajod lesz ő megpróbál segíteni. – mondta Genjury, suttogva.
- Egy madár hogyan tud nekem segíteni? – kérdezte a férfi, kicsit kacagva, de a lány rögtön az ő szájára tette a kezét, hogy ne beszéljen ilyen hangosan.
- Ne legyél ilyen hangos, mert ha megtudja, hogy itt vagyunk megöl minket. Igen képzeld, egy madár tud segíteni. Mert, ha visszaadod a tojását, akkor tudsz vele beszélni az ő nyelvükön, így sok mindent el tud neked mondani, és te is neki. Na menj, de egyet mondok, ha nem sikerül megszelídíteni, nem biztos, hogy megtudlak menteni. Ezt tudnod kell előre. – mondta Genjury, s nézett az ILIP felé.
- De még egy kérdés, miért ILIP a neve? – kérdezte Huntoró.
- Azért mert Iesus ajándéka és mert a szüleit sosem hagyja el ez a madár, csak egy évben három napra, és pont most van az a három nap. És igen, mielőtt megkérdeznéd, Jézus is közülünk való volt. Na menj, de óvatosan, semmi hirtelen mozdulat. Ja, és semmi fegyvert ne próbálj meg használni, várj, hogy ő közeledjen,lépjen feléd. – mondta a lány, látszott rajta, hogy izgul. Ekkor Huntoró elindult szép, óvatosan, látszott rajta a bizonytalanság, félelem. Elért a tisztás közepére, s hirtelen a fák közül nagy hangra lett figyelmes, ami már fülsüketítő volt. Hirtelen kifutott a tisztásra a madár, az ILIP. Hatalmas volt, szárnyai erősek voltak, s lábai mint egy kacsának, úgy néztek ki. A férfi csak állt ott középen, várta, hogy mit lép a madár. A szárnyas nem siette el, több órán keresztül állt ott, s vele együtt a férfi is, közben Genjury mintha ott sem lett volna, nem mutatkozott, jelet sem adott Huntorónak. Végül a madár odament a férfihez, megállt előtte, s lefeküdt. Arra várt, hogy a férfi feküdjön a hátára. A férfi rájött, hogy mit akar a madár, igy meg is tette. Ekkor a madár ledobta magáról és elfutott, de nem telt bele tiz másodperc rögtön elindult vissza Huntoró felé, lerakta a tojást elé, s meghajolt előtte. Ekkor a vadász odament, megemelte a tojást, s visszarakta a helyére és ő is meghajolt az ILIP előtt. Amikor meghajolt, a madár felállt s kommunikált a férfival, s egyszer csak elfutott, a tojást is vitte magával. Genjury ezt csak végig szemlélte, amikor az ILIP elfutott odament Huntoróhoz, s megkérdezte, hogy mit beszélt a madárral, s hogyhogy csak ilyen rövid ideig.
- Azt mondta, hogy leköteleztem, s hogyha bármi bajom van,keressem..meg fogom találni. – mondta a férfi, de látszott rajta, hogy valami még nyomja a szívét.
- Csak ennyit mondott? Nem mondott még valamit? – kérdezte a nő kicsit gondolkodva
- De még azt is mondta, ha meghalsz nincsenek álmaid, de ha haldokolsz akkor lehet, és hogy nekem kell eldönteni, hogy mit akarok. De nem értem, hogy ezzel mire célzott. – mondta a vadász, itt kicsit látszódott, mintha félne.
- Ne aggódj, ez is felfedi majd magát. Bocsánat Huntoró, hogy mindig csak ezt mondom, de hidd el, hogy egyszer tényleg kiderül minden. Na de gyere menjünk későre jár, és még a reggelidet is elfelejtettem, nem baj, vacsorát duplán kapsz. Holnap folytatjuk. Amúgy, van benned valami különleges, ezt a madár is észrevette, nem szokott ilyet csinálni egy állat sem. Higgy nekem és Paradoxnak, hogy más vagy. Ugye akkor maradsz? – kérdezte Genjury.
- Oké, a vacsora jó lesz, mert már nagyon éhes vagyok. De ha egyszer kiderül minden, akkor hirtelen annyi nyomás lesz rajtam, hogy fel sem fogom őket fogni. Na mindegy. Igen maradok, mert már engem is érdekel, hogy mire célzott az ILIP. – mondta a férfi, s közben bólogatott.
- Na akkor gyere menjünk vissza a faluba. – mondta Genjury, s Huntoróval visszaindultak a faluba, közben nem beszéltek sokat. A férfi gondolkozott, míg a lánynak azon járt esze, hogy mielőbb beszámoljon a napról Paradoxnak.