paradoxalterego

Ismét folytatás.

A vadász 4

Genjugy belépett az ajtón, s látta az ágyon éppen felülő Huntorót.
- Na hogy aludtál? – kérdezte miközben éppen becsukta az ajtót, s az ágy felé közelitett.
- Ilyen jól nem tudom mikor aludtam utoljára. Az álmom viszont furcsa volt. Az volt hogy eszméletlenül fekszem, s próbálnak rajtam emberek segiteni. Na mindegy, vannak jó és rossz álmok is. – mondta a férfi, miközben felállt az ágyból.
- Igen, ezen a helyen az álmok is furcsák, mint maga a hely. Azokkal itt nem kell törődni. Na ugye, hogy nem jött be egy vadállat sem a nyitott falon? – kérdezte a nő és mosolygott.
- Tényleg nem jött be egy sem. – a mondat után megpróbálta úgy összecsukni az ágyat, ahogyan kinyitotta azt Genjury, rácsapott a falra. De nem sikerült. – Na ez meg miért nem ugrik vissza a helyére? – kérdezte.
- Mert nem úgy kell – odalépett, s az ágy szélére csapott rá és az rögtön visszament a falba. – Igy kell, de nem ez a fontos. Akkor kezdhetjük azt, ami a mai napra van tervezve? – kérdezte Genjury, s nyitotta közben az ajtót.
- Persze, de reggelizni nem fogunk? Reggel éhes vagyok általában. – vetette fel a férfi a kérdést.
- De fogunk, majd az erdőben, itt ez a táska, vedd a hátadra és menjünk – átadott neki egy táskát, s kimentek az ajtón.