Életeddel Tudasd Jelentését
Érzet-e mi szívem csücskén ül, s némaságba ordítja magát?
Érzem-e ami számon kicsúszva elfut a vak-világba?
Érzed-e te gyáva, hogy majd hetven évesen mégy a padlásra?
Tudat-e amit éjszakánként gondolva rajzolok fejembe?
Tudom-e, hogy hiába olvasok állva, hátha valaki látja?
Tudod-e te drága, cukorka nem maradhat örökké a szádba?
Jelezd nekem, amit kínzónak érzel.
Jelezd nekem, mi bántó, s öntelt.
Jelzem neked, hogy álmom leszel öregen.
2010. február 23., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése