Fa
Engedd meg, hogy gondozzalak.
Öntözzelek, nyírjalak.
Nyári délutánonként
telepedjek alád
s várjam lármát.
A lármát, amelyet
a csend ereget.
Gyümölcseid le is szedném,
de melléd kettőt
elültetnék.
S az ősz végén remélném,
hogy tavasszal élni fogsz még.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése