A cukor is
Láttalak az éjjel, kezed a kezemhez ért.
Éreztelek az éjjel, tested a testemhez ért.
Álmodtalak az éjjel, milyen csodás volt.
Álmom feledésbe hullt, tán fájt is néha.
Mégis álmodni szeretnék, talán veled,
bizonytalan kertész vagyok, ez a baj.
Valóra válik álmom? Lehet karóra.
Eufórikus állapot lesz, amikor eljő.
A kezdet, a s vég bajtársak most is.
2010. április 10., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése