Álmaink vágya az ajtóban állva?
Láthatatlan emberi érzések,
melyek álmainkban erőre kapva,
feledtetik velünk e kort.
Átélt események, melyek,
már csak egy szellemi élet,
amik engem is széttépnek.
Vágyaink, álmaink, élményeink,
az ajtó előtt várva, kopogva, de
nem várva, csak futnak egy várba.
2010. szeptember 16., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése