nincs cím
Drámai hatások egy szóban,
láthatatlan érzések egy kútban,
eufórikus szavak egy mondatban,
Ez a szerelem, s annak a gyásza.
Szépséged egésze emlékeztet arra,
amiért érdemes levegőt venni,
intelligenciád egy része Nekem,
azt sugallja, tökéletes vagy Te.
A szerelem vége, s a halál kezdete,
kézen fogva ugranak abba a patakba,
ahol Ők, mint egy pár együtt járnak,
s ha nincs más hátra, külön állnak.
A Tavasz előszül, s hajszálait rá-
szórja a kopár földre, ez a vége.
A Tél végén a remény csak azt suttogja,
a Nyár egyszer remélem visszatér.
2010. december 5., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése