2009. december 26., szombat

really?

Hát unatkoztam, ezt azért irtam. Mást nem tudok róla irni.

Megébredtem, be van kötve a szám, mintha egy kocsinak a csomagtartójában lennék, kezeim s lábaim össze vannak kötve, nagyon kicsi a hely, alig kapok levegőt. Kinek a kocsijában lehetek? Mit akarnak velem csinálni? Mi csináltam? Nem tudom, de nagyon kezdtem majrézni, kb kanállal lehetett volna a gatyámból a szart kiszedni. De megyünk a kocsival, nem egy helyen állunk, tiszta horror film. Ne, ne is gondoljak ilyenre, mert ott minden rosszul végződik, mindenkit megölnek, de előtte jól megkinozzák, de úgy hogy már csak könyörög a halálért, de én nem fogok, harcolok az utolsó csepp véremig. Hát már tényleg nagyon féltem azt vettem észre hogy harapdálom a szám, szorongatom az ujjaim amik a hátam mögé vannak kötve. De miért nem emlékszem hogy hogyan kerültem ide? Bazze, úgy indult minden ahogyan szokott, elmentünk ittunk.. De képszakadás. Bazze volt ott egy ismeretlen srác aki engem lesett végig a pszhiopata arcával. De faszom ne képzelődjek már, nyugodtság.. Inkább keressek valamit amivel eltudom vágni ezeket a szar köteleket. De csak az a gyerek jár az eszembe, vékony, zsiros hajú, izléstelen, szemüveges. De nem szabad Ádám. Koncentrálj. Hopp megálltunk. Mi a picsa? Huu pulzusszám a felhők közt, kezem remeg, levegőt nem kapok. Már pörögni kezd életem filmjének a szereplő listája úgy majrézok,a mikor elindulunk, mintha más kocsik is mennének mellettünk. Uhh , de jó, akkor még sem lehetünk valahol a határban ahol elakarnak ásni. Na ja, ez felmerült bennem, de az is hogy le visznek egy ház pincéjébe, és késsel szurkodják a golyóim. Ne már Ádááááám, legyél erős, keress valamit. De nincs semmi, úgy próbálom szét tépni azt a szart amivel meg vagyok kötve hogy már kb lilul a kezem. Már bő 15 perce utazunk, de jóra nem gondoltam mintha kihalt volna belőlem, csak a pesszimizmus, halálfélelem, de most mire gondol az ember megkötözve egy jármű csomagtartójában? Hát aki jóra az nem normális, olyanokat már akkor le kellene csukni 5 évre fegyházba, mert hogy gyilkos lesz az tutkó. Na minta megállni készülnénk, nee megint szar a seggemben már csiklandozza az alsónadrágom úgy félek, de nem állunk meg csak lassitunk, településre értünk? Amint elkezdtem ezen gondolkodni, megálltunk, jesszum pepi, Istenem most segits meg, keresztet akartam vetni de mivel a kezem hátul volt igy nem tudtam, igy csak gondoltam Istenre. Valaki mintha kiszállt volna a kocsiból, bazze nem is egy ember vagy 4, hát akkor kezdődjék kezem ökölbe szoritottam, könnyem kezdett termelődni, eszembe jutottak a szüleim és a szeretteim, nembaj szép emlékek láttán búcsúzok eme kortól. Addigra a léptek már nagyon közel voltak, és kinyitották a csomagtartót, és akkor csak nagy fehérséget láttam, és azt éreztem hogy valaki rázza a vállam és sir ő is, a barátnőm volt hogy nagyon berúgtam, és kötekedni akartam azzal a szegény ismeretlen gyerekkel és haza hozott kocsival, de mondtam neki hogy a csomagtartóban akarok utazni, és ott utaztam. És lefeküdtem és már aludtam is, a kezemet meg azért érezhettem, mert azon feküdtem és elzsibbadt. Csak ránéztem a szerelmemre és mondtam neki hogy sajnálom, és köszönöm hogy vigyáz rám, amikor én nem vagyok beszámitható, megköszöntem neki hogy van nekem. Vetettem egy keresztet, szüleimre gondoltam, megköszöntem Istennek magamban hogy van kiket szeretnem, lefeküdtem és átöleltem barátnőm és aludtam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése