A bárcásnak úgy hiszem nem lesz lánya
Hogy ki legyen az, ki most Velem legyen?
Egy utcalány, ki most Engem szeret.
Ki nem halna Értem, ha kérném se,
de a szíve az éjjel Engem szeretne.
Mint egy gyermek, oly hiszékeny lenne,
s mint egy hölgy, oly gyönyörrel hintene.
Kifizetném Én a reggelre, igaz, csendbe,
mert ez az én becsületembe heverne.
A céda éjjelre mással heverne az ágyon,
kit aznap éjjel szeret, talán csak háton.
Reggel a fürdése ocsmány dolog volna,
hisz benne van a városnak kosza, mocska.
Szállj el éjszakai pillangó, szállj messzire,
ahol egy Lilafán aludhatsz hosszú időre.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése